Akut fájdalom a kar ízületében. A vállfájdalom okai, típusai és a vállfájás kezelési lehőségei - Vállcentrum

A vállízület stabilizációját ínszalagok és izmok biztosítják.

Bármelyik elemből eredhet a fájdalom és fenn is tarthatja azt. A válltájék optimális működésének feltétele az egyes alkotóelemek közötti összehangolt együttműködés A váll-vállövi ritmus. A vállmozgás előfeltétele a lapocka optimális mozgása a mellkasfalon. A kar emeléskor a felkarcsont és a lapocka arányban mozdul el egymáshoz képest.

Gyakori megbetegedések

A karemelés végére a felkarcsont fej mellé, magas tartásba kerül, míg a lapocka a mellkasfalon mozdul el a mozgáspálya elején és végén kevesebb, 90 fok karemelés után nagyobb a lapocka mozgása. A vállfájdalom leggyakoribb oka a vállat körülvevő ínak, a rotátor köpeny izomrendszerének ROK és a m. Idővel az érintett ínak vongálódnak, felrostozódnak.

Becsípődhetnek a vállcsúcs és a akut fájdalom a kar ízületében közötti acromioclavicularis szalag és tok közé. Az ínakba mész is lerakódhat, amely az ín részleges szakadásához vezet, végül akut bursitist nyáktömlő gyulladást okozhat. A folyamat végeredményeként krónikus periathritis, vagy krónikus bursitis is kialakulhat.

Fájdalom jelentkezhet különböző kar mozgások közben, melyek már felhívják a figyelmet a betegségre. Ilyen például az öltözködés, mosakodás során, amikor a kart hátrafele, törzs mögé mozdítjuk.

Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti acromioclavicularis ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület. Ez utóbbi nem tekinthető klasszikus értelemben anatómiai ízületnek, de szerepe a vállöv komplikált mozgásaiban elengedhetetlen. A fentiekben részletezett összetett rendszerből következik, hogy a vállal kapcsolatos fájdalmak értékelése, elkülönítése gyakran állíthatja kihívás elé még a gyakorlott szakembert is.

Fésülködés, hajmosás, fregolira teregetés, karemeléssel járó sport alatt, amikor a kart magasba, fej fölé emeljük. Takarításkor az asztal, polc törlése, biztonsági öv bekötésekor vagy futószalag mellett dolgozóknál, azaz a test előtti horizontális síkban kivitelezett karmozgásnál.

Belszervek felől kisugárzó, ún.

Válltáska hordása, csizmahúzás illetve a kutyasétáltatás is a vállban nyújtó, széthúzó erőként jelentkezhet. Asztalra könyökléskor, alvás alatt vállra forduláskor azaz nyomásra is megjelenhet a fájdalom. Fájdalom kialakulhat a nyak elülső részén, nyak- váll hátsó területén, elöl a kulcscsont- szegycsont találkozásánál, fent fájó fájdalom csak a csípőízületben vállcsúcs környékén, váll elülső részén, váll hátsó területén, vállhoz közel felkar körül, és akár a kar teljes hosszában a hüvelykujj és mutató ujjal társulva is.

A vállfájdalom okai

Teljességében a vállfájdalmat okozó lágyrész betegségeket nem foglalja egybe. Gyakran előforduló vállbetegség az acromioclavicularis ízületben kulcscsont-vállcsúcs közti ízület lévő porc degenerációja vagy a befagyott váll szindróma.

Fizikális vizsgálat során számos kórképet el tudunk különíteni, ennek fényében célzott, eredményes kezelést tudunk alkalmazni. A rotátor köpeny ROK részleges szakadása, m. Magasabb életkorban a ROK-ban degeneratív elváltozások mennek végbe, a degenerálódott ínrészlet el is szakadhat.

Feladata a felkarcsont a vápához rögzítése, centralizálása, a felkar emelése, távolítása abdukcióa kar hossztengelye mentén történő kifele forgatása kirotáció. Az izom részleges vagy teljes szakadása esetén a kar oldalra történő megemelése fájdalmas, akadályozott.

A kar fokos emelésekor távolításkor a felkarcsont feje beleütközik a vállcsúcsba, így a vállcsúcs alatti tér beszűkül. Az ott levő izom a m.

A kar test melletti lógó helyzetében nincs panasza a páciensnek, mivel az előbb beszűkült tér megnövekszik, ezzel helyet adva az ínnak, ami így kikerül a nyomás alól. Amennyiben a becsípődés gyakran ismétlődik, kialakul a nyáktömlő gyulladás. Ezt a jellegzetes tünet együttest impigment szindrómának nevezik.

Ízületi fájdalmak okai és kezelése

Oka: A vállcsúcs alatti tér beszűkülése. A vállízület megerőltetése, túlterhelése pl.

De szerepelhet hideghatás pl. Kezelés: Szteroid tartalmú injekció, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fizioterápia, gyógytorna az aktuális tünetek figyelembevételével.

Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél. A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget.